A gyertyák természetes méhviaszból és 100%-os lenvászon felhasználásával, kézi csavarással készülnek. A természetes alapanyagok felhasználása biztosíték arra, hogy a szervezet a lehető legkevesebbet érintkezik testidegen anyagokkal, így a hatásmechanizmus is intenzívebb, a gyertya erőteljesebb "munkát" képes végezni a szervezetben.
Test és fülgyertya, kezelés: 15 euró / darab
A gyertya használata egyszerű, nem igényel különösebb szakértelmet, ezért otthon is végezhető. A gyertya szélesebbik végét meggyújtjuk, majd a kezelendő testpontra helyezzük állítva, duplán aláhajtott gézlappal. Erre azért van szükség, hogy az égés során esetlegesen kiszóródott üledéket felfogja, s az ne a bőrrel érintkezzen. Fülgyertyázásnál a hallójáratba helyezzük a gyertyát ugyanígy, vigyázva, hogy ne nyomjuk túl mélyre, de illeszkedjen is - füst ne szivárogjon ki alóla. A gyertyát a jelölésig égetjük, majd egy előre odakészített vízzel teli edényben eloltjuk. Az elégett részt ollóval eltávolítjuk, és a csonkot szétcsavarva megtekinthetjük a lecsapódott üledéket.
Ez az ősi, természetes gyógymód a leírások szerint Dél-amerikából származik. Indián törzsek fedezték fel először, hogy egy tölcséres eszköz testen történő elégetése megtisztítja a testen belül futó energiapályákat, megszabadítva így a beteget a gyulladásos gócoktól és fájdalmaktól, azaz a blokádoktól, melyek akadályozzák a szabad energiaáramlást. Rájöttek, ha méhviaszba mártják, a gyertya égése lassabb, így növekszik a hatékonysága, és nagyobb mennyiségű salakanyagot képes kioldani a szervezetből. Ma már a gyertya a jól bevált természetgyógyászati eszközök közé tartozik, világszerte használják kiegészítő terápiaként a különböző egészségügyi problémáknál, vagy akár önálló kezelésként is bizonyos esetekben. Készítéséhez általában tiszta lenvásznat, pamutvásznat, a mártáshoz méhviaszt és parafint használnak, különböző arányban keverve. A gyertya szélesebb végét meggyújtva, vékony végét a testpontra helyezve a kéményhatás következtében vakuum keletkezik, amit az égés általi hőhatásból keletkezett felhajtóerő hoz létre. A szívóhatás által kihúzott salakanyag megjelenik az elégetett gyertya csonkjának belsejében összegyűlt üledékben.
A gyertya alkalmas általános méregtelenítésre, a különböző betegségek kiegészítő kezelésére, a tünetek megszüntetésére, illetve enyhítésére. A fülgyertyát a hallójáratban használjuk, fülfájás, fülgyulladás esetén, füldugulás megszüntetésére, a keringés javítására, szédüléses, migrénes panaszok orvoslására. A fülgyertyázást alkalmanként mindkét fülben el kell végezni, különben egyensúlyi zavarok léphetnek fel. Tilos heges dobhártya, vagy a dobhártya hiánya esetében a hallójáratban gyertyázni! Ilyenkor a fülcimpa mögötti mélyedésben gyertyázunk. Testgyertyával az adott egészségügyi zavarhoz kapcsolódó meridián pontokon, vagy közvetlenül a problémás terület fölött is gyertyázhatunk, és a csakrákon. A gyertyázást kúraszerűen érdemes végezni az eredményesség miatt, napi rendszerességgel, 7-10 napon keresztül folytatva, illetve amíg a probléma meg nem szűnik. Súlyosabb betegség esetén napi 2-3 gyertya is égethető, néhány órás szünetekkel. S mint ahogy az energetikai kezeléseknél is igaz, gyertyázás mellett is fokozni kell a folyadékbevitelt, hogy a kimozdított salakanyagok a vizelettel is távozhassanak. Nem szabad gyertyázni seb fölött (viszont mellette igen, mert ez segíti a sebgyógyulást), a hajas fejbőrön, és kimutatott méhviasz-, és paraffin allergia esetén. A gyertyák készülhetnek különböző gyógynövények kivonataival, illóolajokkal is, az adott gyógynövény rezgése segítheti a gyógyulási, tisztulási folyamatot. Ezek között sokszor van átfedés, hiszen egy-egy gyógynövény több problémára is hatásos, illetve a különböző gyógynövények bizonyos hatóanyagainak a szervezetre gyakorolt pozitívumai lehetnek közel azonosak egymással.
Időpont eggyeztetés: (+49) 1736185059
A legközismertebb gyógynövények felsorolása és hatásaik:
